Egyéb

Vetési segédlet

– fejlődő palánták –


– menyecskeszem ifjonc –


– hopi red amaránt a szalmamulcsban –

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A talaj-menti fagyok elmúltával bátran nekivághatunk a festőnövény magok elvetésének. Három éve zajlik festőnövény termesztési kísérletünk, és nagyon sokat tanultam növény-nevelés témában Annától, a Planttogether zöldítő mozgalom megálmodójától is, így a személyes tapasztalataimat szeretném megosztani veletek. Alapelv, hogy minél kevésbé avatkozzunk bele a természetes közegbe, és egyszerűen, vegyszermentesen kertészkedjünk.

A festőnövények esetében, mivel jórészt igénytelen fajták, nem vettünk észre jelentős különbséget az előpalántázás és helyrevetés között, sőt, vannak fajták, mint a rezeda, vagy a mályvák, amik kimondottan érzékenyek az átültetéssel járó esetleges gyökérsérülésre, ezért érdemes egyből szabadföldbe vetni ezeket.

Fontos, hogy tisztában legyünk az adott növény szükségleteivel, hogy az adott területünkön kiválaszthassuk a legoptimálisabb helyet a festőnövénynek. A részletes fajtaleírásoknál megtaláljátok, hogy melyik növénynél fontos a szélvédelem, mert magasra nő (pl. amaránt) melyik az, ami hosszútávú befektetés (pl. a festőbuzér), melyik növény szárazságtűrő (pl. pipitér) és melyik növény érzi magát jól tápanyagszegény talajban (kénsárga pillangóvirág). Ha ezzel megvagyunk, egy nappal a vetés előtt áztassuk be azokat a magokat, ahol ez szükséges, így elősegíthetjük a csírázást.

Idén is komoly szárazságot tapasztalhatunk a tavaszi hónapokban, ami azt jelenti, hogy főleg a zsenge palántákra fontos figyelni, amíg egy kicsit meg nem erősödnek, és óvatos öntözéssel gondoskodni róluk. Annától tanultam, hogy egy vizes flakon műanyag kupakját kilyuggatva finom vízpermetet tudunk a fiatal magoncokra juttatni, ami optimális a fejlődésük első, törékeny időszakában. Nyimben gazdag szalma és zöldhulladék mulcsot használunk, ez azt jelenti, hogy a kigyomlált ágyásokat gazdagon, megpakoljuk mulccsal, és abba húzunk kis sávokat – ide kerülnek a magok. Ahogy cseperednek a növények, a tövükre lehet majd húzni a mulcsot, így támogathatjuk a nedvességmegtartást.

A vetésnél a felnőtt növények méretét is figyelembe kell venni, hogy ne legyen túlzsúfolt majd az ágyás (de egyeléssel ezen majd lehet javítani, ha már cseperednek a növények, és jobban látszik a méretük). Tippként minimum 20-30 centis távolságot javaslok, festőmályvánál ez lehet 40-50 cm is, mert terebélyesre nő. A festőbuzér a leghosszabb távú növény, 3-4 éves korára vastagszik meg a növény gyökérzete annyira, hogy érdemes legyen felszedni. Ha olyan helyzetben vagy, hogy nem látod még ezt az időtávot, nyugodtan vesd a magokat egy nagyobb cserépbe, és ha lesz végleges helye, átültetheted. Ha elvetetted  a magokat, húzz rá egy vékony réteg földet, és fa spatulával, vagy akár egy hurkapálcával vagy bottal jelöld a magok helyét, hogy tudd, hova kell majd figyelned. Érdemes azt is feljegyezned, hogy mit hova vetettél egy füzetbe, ahova rajzold le az ágyáskiosztást is, így pontosabb jegyzeteket tudsz majd a megfigyeléseidről készíteni. Eltérő csírázási ideje van a növényeknek, 1-2 naptól az 1-2 hétig terjed általánosságban, ez fajta- és körülményfüggő, ezért a türelem, jelen esetben, festőnövényt terem! Gondosan tartsd nedves a földet, és figyeld a folyamatot, ahogy fokozatosan fejlődésnek indulnak a festőnövényeid.