­­A nagy magválogatás

• 20 + 1 tasak festőnövény – vetőmag
• A Botanika saját termesztése
• ‘Észak’, ‘Dél’, ‘Kelet’, ‘Nyugat’ egy dobozban
• Vetési, gondozási és felhasználási útmutatókkal

Annatto /Bixa Orellana/

Mérsékelt éghajlatra kényes, üvegházi körülmények között nevelhető vízigényes cserjeféle. Az ‘orleánfa’ vagy ‘rúzsfa’ festőanyaga szakkifejezéssel ‘petit teint’ azaz kevésbé tartós ‘kis festék’. A jellegzetes barackos-narancs árnyalatot a terméséből fejtett érett magok húsos héja adja. Semleges vagy enyhén lúgos talajt kedveli. Beltéri vetésben két-három éves korától szüretelhető.
Itt vissza kell egy kicsit ugorni a legelejére. E trópusi örökzöld bájos növénytani szinonimája valójában egy apró kulturális félrehallás öröksége. Az Amazonason elsőként végighajózó XVI. századi konkvisztádor Francisco de Orellana vitte hírét az ‘indiánok által nagyra tartott bokornak’ és különös termésének. Névadója után ‘Orellana magja’ az európai fülnek könnyen csengett össze a jól ismert Loire-menti településsel, így az új festőnövény itt-ott az öreg kontinensen Orleáns-ként honosult. Tovább kuszálta az európai ember elgondolt világképét az Orellana nyomdokain járó spanyol és portugál misszionáriusok feljegyzésein is át meg átszivárgó újvilágról szóló mesék és mítoszok. Jezsuita leírásokban már fel-fel bukkan a guyanai palikurok ‘onoto’-ja mint ősi temetkezési rituális kellék, a Nåvatlok ‘achiotl’ azaz ‘ragyogó mag’ motívuma, csak úgy mint a Päi-Cayuå és Chiripå hiedelemkör központi témája ‘az örök cserje mely a paradicsomba vezető út mentén terem’.
A meghódított területek fokozatos kiterjesztésével azonban világossá vált hogy az annatto az amazóniai népek számára általánosan szent növény szerte a nagy folyók vizgyűjtői mentén. Nem csupán vallási erővel bíró mágikus jelkép, de a mindennapok szimbiózisa. A hagyományosan halászó, vadászó, gyűjtögető őslakos életformában az egészség, épség, biztonság és erő elválaszthatatlan együtthatója. Mint megannyi újdonság; – a kenőcsként gyógymód, ellenméreg, antioxidáns, ételszínezék és elsősorban mint sokoldalú festék, kozmetikum – az annatto is gyorsan felkerült a gyarmatosítók kívánságlistájára. Elkészítésének módját először a Yucatán-félsziget felfedezője a spanyol Francisco Hernandez írta le 1552-ben:

‘A magvakból áztatással és préseléssel vonjuk ki a festéket. Vízben oldjuk fel a színanyagokat tartalmazó húsos maghéjat. Az oldatot egy hétig erjedni hagyjuk. Az edény aljára ülepedett festéket leválasztjuk, pogácsákat formázunk és árnyékban szárítjuk. Az így elkészített annatto színezéktartalma 5-12% a magok súlyához képest.’

A banánlevélbe, pálmalevélbe csomagolt 5-8 kg-os pogácsa már keresett importcikként került fel a portugál háromárbocosokra. Az Európában bemutatkozó annatto; – mint pácolást nem igénylő direkt festék – éveken belül a finom skarlát legkedveltebb alapozója lett. Addigra persze a lisszaboni kikötőt már régen elhagyta az első szállítmány; – ahogy a portugálok nevezték – ‘terra oriana’ útban Luanda felé. A magról és szárról is szaporítható, szinte pantropikusan naturalizálódó annattocserjét Afrikában és Ázsiában az újvilág növényei közül elsőként honosították.
A kiemelt ‘grand teint’ azaz a tartós ‘nagy festékek’ sikerével vetekedő annatto titka is a színanyag vegyi összetételében keresendő. A fő komponensek a cisz formában előforduló diapokarotinoid bixin és a norbixin. Kis mennyiségben tartalmazza a dikarbonsav norbixin-észter monometilt és a bixin egyéb bomlástermékeit. Hevítés hatására a cisz formákból stabilabb transz formák képződnek. Míg a cisz formák vörösebbek, a transz formák már a sárga pigmentek forrásai. Eképpen az annatto; – hasonlóan a szeklicéhez – a ritka kettős színnyeréssel bír.
Az annatto molekuláris kutatásának legelkötelezettebb híve a festőnövények és általában a természettudományok nagyhatású apostola Michel-Eugène Chevreul volt. 1829-ben izolálta elsőként a festékanyag pigmentjeiben jelenlevő nyolc különböző karotinoidot. A világhírű kémikus táplálkozáskutató a kémcsöveken túl is meg kellett hogy értse az ‘örök cserje’ és egy megbolygatott földrész kódolt üzenetét. Különösen; – vagy inkább a korszak viszonylatában képtelenül – hosszú életútján forradalmi hatással lett a festészetre, a textíl – és szépségiparra, az élelmiszergyártásra és meghatározóan az egészségügyre. Felfedezései a modern gyógyászat küzdelmének megdönthetetlen pillérei a dietetika; – aktuálisan is élő és eleven – problémáival szemben.