Két személyes kedvencem a festőkertből a menyecskeszem és a kénsárga pillangóvirág. Hálás, vidám és alapvetően igénytelen növények, amik meleg sárga és ritkaság számba menő tiszta narancs színekkel ajándékoznak meg a festés során. A menyecskeszem szárított virágaiból mézes teát is készíthetünk, a virágzó pillangóvirágot meg körbezsongják a méhek és pillangók a nyár derekán (virágszüretkor erre figyelni is kell!).
A két növény szinte párhuzamosan virágzik, és mivel a menyecskeszem alacsonyabb növésű, akár egymás mögé is lehet telepíteni őket. Érdemes kellő helyet hagyni, mert mindkettő bokrosodásra és terebélyesedésre hajlamos, és a pillangóvirág a magasságából adódóan inkább a szélvédett helyekre alkalmas. Nyár derekán a virágzás tetőfokán, naponta-kétnaponta szüretelni kell a virágokat, szellős helyen szépen megszáradnak s eltárolhatók a kopárabb hónapokra és így további folyamatos virágzásra tudjuk ösztönözni a töveinket. A menyecskeszem érdekes tulajdonsága, hogy bimbós állapotban leszedve szobahőmérsékleten tovább nyílnak a virágok. Aszályos időszakban mindkét fajta meghálálja az öntözést, de gazdagon szalmával mulcsozva ez jelentősen leredukálható.